Hírek, aktualitások
Hírek
Az egészségügyi ellátásban is törekszenek a hulladék mennyiségének csökkentésére és a fenntarthatóság erősítésére, de a nem megfelelő hulladékosztályozás és az egyszer használatos műanyagoktól való függőség korlátokat jelent.
1. Besorolás és válogatási folyamatok
Az egészségügyben használatos műanyagok esetén a körforgásos gazdasági modell alkalmazásának elsődleges akadálya a hulladékok megfelelő besorolása és szortírozása. A legtöbb egészségügyi hulladék nem szennyezett, gyakran mégis úgy kezelik. Ez pedig gátolja az újrahasználatot és az újrahasznosítást egyaránt.
Egyes egészségügyi használatú műanyagokon hiányzik az újrahasznosításhoz szükséges feliratozás, amely a mindennapi felhasználó számára így megnehezíti a megfelelő osztályozást. Emellett a hulladékok osztályozása sem eléggé hatékony, mert a személyzet hiányos információkkal rendelkezik arról, hogyan sorolja be megfelelően a hulladékokat. Ez jelentősen hozzájárul az ezt követő kihívásokhoz, mert a különböző hőmérséklet tartományban olvadó műanyagokból álló keverékek együttes újrahasznosítása gyenge minőségű terméket eredményez.
Lehetőség van ugyanakkor például modern, szállítószalagos, folyamatosan működő hulladékválogató berendezésekkel és innovatív megoldásokkal, pl. gépi tanulás alkalmazásával javítani az újrahasznosítási arányt és a válogatott hulladék minőségét. A műanyagokra vonatkozó egységes jogszabályozás hiányzik, amely súlyosbítja ezeket a feladatokat, és megnehezíti a következetes újrahasznosítási eljárások bevezetését különböző létesítményekben. Optimizmusra ad ugyanakkor okot az Európai Unió Műanyag Egyezménye (Plastic Treaty), amely globális szabályozásokat hozhat létre a műanyag használat és ártalmatlanítás területén a körforgásosság fokozása érdekében.
2. Az egészségügyi intézmények működési stratégiája
A szakirodalom alapján az egészségügyi intézmények logisztikai rendszere és a jelenlegi működési gyakorlata jelentős kihívásokat vetnek fel a műanyagok felhasználására és ártalmatlanítására egyaránt. A személyzet gyakran túlterhelt, ezért a hulladékok osztályozásának további feladata nyomasztó lehet számukra és a kialakított munkafolyamatokat is megszakítja. A szakirodalom eddig azt állapította meg, hogy az klinikai orvosok befolyásoló szerepet töltenek be a piac alakításában azzal, ha fenntarthatóbb termékeket választanak az egészségügyi ellátásban. Ezzel a hozzáállással ugyanis hatékonyan elő lehet segíteni a környezetre kevésbé káros és biztonságosabb alternatívák, pl. DEHP-mentes (di-(2-etil-hexil)-ftalát) termékek alkalmazását.
Általánosságban igaz, hogy kevésbé tudják, mi hasznosítható újra és pl. hogyan kellene kezelni az innovatív anyagoknak számító bioműanyagokat. Az új hulladék kezelési programok megvalósítását tovább hátráltatják a pénzügyi korlátok és az emberi erőforráshiány. Ha ez nem lenne elegendő hátráltató tényező, akkor még azt is figyelembe kell venni, hogy a fenntarthatósággal szemben nyilvánvalóan elsőbbséget élvez a fertőzések megelőzése.
4. Az egyszer használatos műanyagok dominanciája és a másodműanyagok iránti igény hiánya
Az egyszer használatos műanyagok túlsúlyban maradnak a kényelmes használat, a megfizethetőség és a jól bevált alkalmazási rendszer miatt. Ennek a függőségnek a hajtóereje az a felfogás, hogy ily módon a fertőzéseknek kicsi a kockázata, bonyolult az orvosi műanyagok fertőtlenítése és a kételyek az orvosi műanyagok hatékony újrahasznosításában. Tudni kell azonban, hogy az egyszer használatos műanyagok újrahasznosítása a termékek népszerűsége ellenére gyakran gyenge minőségű másodműanyagot eredményez. Ennek következményeképpen pedig az újrahasznosított műanyagok piaca hullámzó és instabil, az alacsony fogyasztás abból ered, hogy a termékminőség gyenge, miközben az eredeti műanyagokkal összehasonlítva még csak nem is versenyképes a termékek ára.
5. Hiányos szabályozások
Az eddigi témakörök mindegyikéhez kapcsolódik az intézkedések és a kormányzati támogatás hiányossága. Ezeknek a feloldására számos lehetőség létezik: a káros vegyületek alkalmazásának szabályozása a műanyagokban a páciensek egészségének védelme és a körforgásosság előmozdítása érdekében, illetve az újrahasználható termékek tervezésének ösztönzése és a nem fenntartható gyakorlatok böntetése. Csökkenteni lehetne az egészségügy függését az egyszer használatos műanyagoktól a fertőzésmegelőzési útmutatások reformálásával, az egyszer használatos és újrahasználható eszközök adatközlési követelményeinek korszerűsítésével, illetve a szabályozó testületek és az ipar ösztönzésével, hogy inkább újrahasználható eszközöket tervezzenek.
A szakirodalom alapján számos gazdaságban alkalmaznak már intézkedéseket a fenntarthatóság előmozdítása és a körforgásos gyakorlatokra való átállás érdekében. Ilyenek például, hogy adócsökkentés jár azoknak az intézményeknek, amelyek csökkentik a keletkező hulladékot, pénzügyi támogatást nyújtanak a fenntartható újrahasznosítási infrastruktúra kiépítésére, díjat számolnak fel a keletkező műanyag hulladékra, vagy adót vetnek ki az üvegházhatású gáz kibocsátásokra. A felsorolt intézkedések mellett a terméktervezés során a biztonság és a környezeti hatások fontossági sorrendbe állításával, az eszközök és csomagolások újrahasznosítására vagy eldobására vonatkozó gyártói felelősség bevezetésével és az egészségügyi intézményekkel szemben elvárt magas környezeti követelmények megtartásával és jólképzett hulladékgazdálkodási személyzettel jelentősen javítani lehetne az egészségügyi szektor lendületén a körforgásosság irányába.
A cikk a MEC_N_148961 kutatás keretében készült. Kutatásvezető: Dr. Varga Csilla
Források:
https://doi.org/10.1016/j.resconrec.2025.108317
https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2022.135379
https://doi.org/10.1177/0141076819890554
Featured
Plasztikra fel – Kéz a kézben a fenntartható jövőért
A „Plasztikra fel!” projekt célja, hogy széleskörű tájékoztatást nyújtson a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság és a hulladékhasznosítás témájában, miközben aktívan bevonja a lakosságot a környezetvédelmi szemléletformálásba. A projekt különböző korosztályokra fókuszál, és egyedülálló megközelítéssel, interaktív programokkal és médiatartalmakkal hívja fel a figyelmet a műanyagok és gumik felelősségteljes használatára. A projekt szakmai vezetőjével, Dr. Varga Csillával beszélgettünk, aki a tudományos kutatás és az oktatás összehangolásával kívánja elérni, hogy a tudományos ismeretek elérhetővé váljanak mindenki számára, így segítve elő a fenntartható jövőt.
Milyen konkrét témákra összpontosít a "Plasztikra fel!" projekt, és hogyan jut el a lakossághoz?
A projekt során négy kulcsfontosságú területre fókuszálunk: hőszigetelések, az egészségügyben használt egyszerhasználatos műanyagok és gumik, csomagolások, valamint a gumiabroncsok kérdése. Mivel a célunk az, hogy a fenntarthatóságot minden korosztály számára elérhetővé tegyük, különböző eszközöket alkalmazunk. A gyerekeket játékos, aktivitást igénylő programokkal célozzuk meg, így például az óvodákban és iskolákban laboratóriumi programokat szervezünk. A középiskolás és egyetemi diákok számára interaktív laborbemutatókat, Instagram tartalmakat és podcastokat készítünk, hogy felkeltsük érdeklődésüket a tudományos pályák iránt. A felnőttek és idősebb korosztály számára pedig a Facebook oldalunkon megosztott cikkek, kvízek és személyes rendezvények - például a Kutatók Éjszakája és a Múzeumok Éjszakája - révén szeretnénk minél több ember figyelmét felhívni a fenntarthatósági kérdésekre.
Hogyan tervezik, hogy a különböző korosztályokat egyaránt aktívan bevonják a fenntarthatósági szemléletformálásba?
A projekt egyik kulcsfontosságú eleme, hogy minden korosztály számára megfelelő módon tálaljuk a fenntarthatósági kérdéseket. A gyerekek esetében játékos, interaktív programokat alkalmazunk, amelyek segítenek könnyedén elsajátítaniuk a tudományos alapokat. Az iskolákban és óvodákban laboratóriumi programokkal és tevékenységekkel szeretnénk elérni őket. A középiskolások és egyetemisták számára interaktív bemutatókat, Instagram posztokat és podcastokat kínálunk, amelyek nemcsak informálnak, hanem ösztönzik is őket a kutatói és mérnöki pályák iránti érdeklődésre. A felnőttek és idősebbek esetében a közvetlen kommunikációra helyezzük a hangsúlyt, és rendezvényeken, kvízekkel, illetve cikkekkel szólítjuk meg őket, hogy még jobban megértsék a körforgásos gazdaság és a fenntartható fejlődés fontosságát.
Mindezekből úgy tűnik számomra, hogy ez egy igazi csapatmunka.
Igen, egy igazi szupercsapat. Tehetséges és innovatív, a megoldásokra fókuszáló vegyészmérnök és környezetmérnök kollégák és mérnökhallgatók vesznek részt a projektben, emelett kreatív és lelkes, médiatartalmak készítésében jártas szakemberek és egy elhivatott pedagógus kolléga is közreműködik a munkában.
Önt, mint a projekt szakmai vezetőjét, mi motiválja a mindennapi munkában?
Erre a kérdésre válaszolni mindig nehéz, mert a motivációm rendkívül összetett. A műanyagok és gumik megítélése hullámzó, időnként hasznosnak tartják őket, máskor pedig épp ellenkezőleg. Azonban az éremnek két oldala van, és rendkívül fontosnak tartom, hogy a megfelelő információ és tudás jusson el az emberekhez, hogy a döntéseik megalapozottak legyenek. A műanyagok és gumik fejlesztése, mechanikai újrahasznosítása egy rendkívül izgalmas és sokrétű feladat. Ehhez kell egy kis kémia, gépészet, nagy adag kíváncsiság, kreativitás és persze kitartás. De egyértelműen megéri, hiszen nap mint nap látom, hogy a laborban dolgozó egyetemisták és a különböző rendezvényeken résztvevők munkája új megoldásokhoz vezethet, amelyek segíthetnek csökkenteni a környezetünk terhelését.
Mi az, ami különösen ösztönzi abban, hogy a tudást ne csak szakmai fórumokon ossza meg, hanem szélesebb közönséggel is?
A tudományos eredmények akkor válnak igazán értékessé, ha minél szélesebb körben elérhetők, nemcsak a szakmai közönség számára. Nagyon fontosnak tartom, hogy a tudás ne maradjon bezárva a kutatói körökben, hanem eljusson az emberekhez, így segítve őket a mindennapi döntéseikben. Különösen motivál, amikor a gyerekek a laboratóriumi programokon érdeklődve figyelik, ahogy átalakítjuk a műanyagokat. Az ő csillogó szemük mindig megerősít abban, hogy a tudás átadása valóban értékes, és hogy a jövőben is aktívan tehetünk a környezetünk védelméért.
Projektazonosító: MEC_N_148961
Támogató: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Futamidő: 2024.12.01- 2025.11.30.
További információ:
Nemzetközi Művészeti Alkotótábor: Hybridart Camp 2024
Felhívás egyetemi hallgatóknak
Örömmel jelentjük be, hogy 2024. szeptember 4-8. között ismét megrendezésre kerül a Hybridart Camp nemzetközi művészeti alkotótábor, amelynek célja a tudatos fogyasztás és a fenntarthatóság képzőművészeti eszközökkel való bemutatása.
Az idei évben a Pannon Egyetem-mel együttműködve várjuk a hazai és külföldi hallgatók jelentkezését, hogy közösen alkossunk maradandót a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés jegyében.
Miért érdemes részt venni?
A Hybridart Camp egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy kipróbálhasd magad művészeti alkotás létrehozásában, amely a környezettudatosságot és az upcycling, azaz a továbbhasznosítás fontosságát hangsúlyozza.
Az idei évben az installációhoz épülethalókat használunk alapanyagként, melyek az építkezéseken használt hálók, és amelyek az épületek állványzatait borítják. Ezek egyedülálló textúrát és vizuális lehetőséget kínálnak a művészeti alkotáshoz. Az itt elkészült installáció több hazai és nemzetközi helyszínen is bemutatásra fog kerülni.
A Hybridart Camp története
A tábor története 2016-ban indult Pannonhalmán, ahol a résztvevő művészek a "Circle of Life" témára építettek egy 4 méter magas dinoszauruszt, több mint 4000 műanyag PET palackból. Ez az installáció nemcsak Magyarországon, hanem Abu Dhabiban is kiállításra került. Az ezt követő években a tábor alkotásai olyan helyszíneken jelentek meg, mint a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed, valamint a Dubai Design Week.
Minden évben egy új és inspiráló témát dolgoztunk fel, mint például az élővizek védelme, az újrahasznosítás, vagy a sakk-matt klímahelyzet szimbolikája.
A részletekért és a korábbi évek alkotásairól készült képekért látogass el a hybridart.hu oldalra.
Az idei tábor részletei:
- Időpont: 2024. szeptember 4–8., mindennap 10:00–17:00
- Helyszín: Pannon Egyetem, veszprémi kampusz
- Művészeti vezető: Bajári Zsolt szobrászművész
- Téma: Környezetvédelem, fenntartható fejlődés és ökotudatos életmód népszerűsítése.
- Részvétel: A programban való részvétel ingyenes, de előzetes jelentkezéshez kötött.
Jelentkezés:
- Jelentkezési űrlap
- További információ: Fenntarthatósági Kompetencia Központ
Szervezők: Hybridart, Pannon Egyetem Fenntarthatósági Kompetencia Központ
