A mikroműanyag fogalmával már a legtöbben találkozhattunk, hiszen talán nem túlzás azt állítani, hogy a csapból is az folyik ránk, milyen kulacsot válasszunk, mikrózhatjuk-e az ételt műanyagdobozban vagy sem, és hogy miért is jó nekünk a bambuszfogkefe a hagyományos helyett, valamint a csomagolásmentes boltok rendszeres látogatása. A mikroműanyagok 0,5 cm-nél kisebb műanyag részecskék, amelyek becslések szerint hosszú évtizedek vagy akár évszázadok alatt bomlanak le biológiai úton. A gumirészecskék azonban mechanikai kopásból származnak, főleg a közlekedés során kerülnek a környezetbe, és összetevőiket tekintve igen komplex anyagról beszélhetünk. A „mikrogumi” kifejezés kissé idegenül csenghet elsőre, habár könnyű belátni, hogy autózás közben nem csak kipufogógázok kerülnek a levegőbe, hanem apró gumirészecskék is. Ez napjainkban a mikroműanyag szennyezés mintegy 28 %-át teszi ki.

Rátérve egy kicsit a számokra, óriási volumenről beszélhetünk, hiszen évente 3 milliárd darab új gumiabroncs kerül piacra világszerte és ezzel párhuzamosan körülbelül 800 millió abroncs válik hulladékká. A hagyományos forrásokból előállított gumiabroncsok alternatívái jelenleg csak részlegesen elérhetők, teljesítményük pedig elmarad a hagyományos abroncsétól.

A használat során bekövetkező abroncskopás következtében a gumikopadék bekerül a környezetbe. Egy gumiabroncs élettartama során becslések szerint 1,2–6,7 kg részecskét bocsát ki, ami a tömegének mintegy 10–16 %-át teszi ki. Az abroncskopás mértékét és a kopás során keletkező termékek mennyiségét fokozza az elektromos járművek elterjedése, egyrészt azok nagyobb tömege miatt, másrészt mivel képesek azonnal maximális nyomatékot leadni. Léteznek olyan nagyforgalmú helyek mentén lévő vízgyűjtő területek, ahol a kezeletlen csapadékvízben literenként az összes mikrorészecske felét a mikrogumi teszi ki.

A keletkezett gumikopadék mennyisége általában a jármű tömegével, az abroncs méretével és a megtett távolsággal áll összefüggésben: a nagyobb és nehezebb járművek több részecskét bocsátanak ki. A nagyobb sebesség is fokozza a mikrogumi képződést, befolyásoló tényező továbbá az útburkolat állapota, az érintkezés típusa (gördülés vagy csúszás), valamint a hőmérséklet. Ha a guminyomást a javasolt értéken tartjuk, egy kicsit gyakrabban választunk alternatív közlekedési formát, beleértve a tömegközlekedést, illetve, ha csak akkor fékezünk és gyorsítunk, mikor a közlekedés megkívánja, máris sokat tettünk annak érdekében, hogy kevesebb mikrogumi kerüljön a környezetünkbe. Ahogy a mondás tartja: sok kicsi sokra megy.