Hírek, aktualitások

Március 20-án nemcsak a boldogságnak, hanem a verebeknek is világnapja van. Ezt a világnapot a faj megmentéséért hozták létre 2010-ben, ugyanis az egyedszámuk drasztikusan csökken. 

E világnap alkalmából Vincze Ernőt, a Pannon Egyetem tudományos munkatársát kérdeztük, aki jelenleg a svédországi Lundi Egyetem posztdoktori kutatója is. 

Fotó: pexels.com, Petr G.

Milyen verébfajok élnek Magyarországon?

Magyarországon két verébfaj él, a házi veréb - Passer domesticus - és a mezei veréb - Passer montanus. Előbbi valamivel nagyobb termetű, 24-38 gramm tömegű. A hímeket és a tojókat könnyű színezetük alapján megkülönböztetni. A mezei verebek kisebbek, mindössze 18-29 grammosak; ennél a fajnál a hímek és a tojók tollazata egyforma. Európa más részein előfordulnak más verébfajok is, például a berki veréb - Passer hispanoliensis - és az olasz veréb - Passer italiae. A házi veréb úgynevezett szünantróp faj, tehát csak emberi tevékenység alatt álló környezetben - városokban, falvakban, mezőgazdasági területeken - fordul elő. A világ számos részére behurcolták, például Észak- és Dél-Amerikába, Afrika déli és Ausztrália keleti részére, ahol idegenhonos fajként sikeresen megtelepedett.

Milyen hatással van a verebekre a globális felmelegedés?

Egy, a Pannon Egyetem kutatói által végzett, 2013-ban publikált vizsgálat szerint a globális klímaváltozás és az azzal járó szélsőséges időjárási események a verebekre vegyes hatással vannak. A hőségnapok, azaz a 31 Celsius-foknál melegebb napok magasabb száma egyfelől nagyobb kelési sikerhez vezet, másfelől viszont a fiókák testtömegére és testméretére negatív hatással van. 

Az elmúlt pár évtizedben mindkét verébfaj állománya jelentősen csökkent. Mit gondol, mi ennek az oka?

Valóban, mind Magyarországon, mind Európa-szerte csökken az egyedszám. Ennek oka jelenleg is vitatott, leggyakrabban a megváltozott, intenzív mezőgazdasági gyakorlattal magyarázzák. Magyarországon egyébként mindkét verébfaj védett.

Milyen verebekkel kapcsolatos kutatásban vett részt a Pannon Egyetemen?

A Pannon Egyetemen működő ELKH-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport, Liker András vezetésével, akkor még Ornitológiai Kutatócsoport néven az 1990-es évek végétől a 2010-es évek elejéig foglalkozott házi verebekkel. Én magam 2011-ben csatlakoztam a kutatócsoporthoz PhD hallgatóként. Ebben az időben arra irányuló vizsgálatokat végeztünk, hogy a városi és vidéki verebek különböző sikerrel birkóznak-e meg újszerű környezeti problémákkal, illetve különböző módon reagálnak-e az emberi zavarásra.

Mi lett végül a kutatás eredménye?

Azt találtuk, hogy a két élőhely-típusról származó verebek hasonló sikerrel nyitnak ki különböző trükkös etetőket, viszont a városi verebek jobban elviselik az emberi zavarást, a vidéki verebek pedig jobban különbséget tesznek a korábbi tapasztalat alapján veszélyes és ártalmatlan egyének között.

Mivel foglalkozik jelenleg?

Jelenleg a Lundi Egyetem posztdoktori kutatójaként hasonló kérdéseket vizsgálok egy másik, emberi környezethez jól alkalmazkodott madárfajon, a széncinegén (Parus major).

Fotó: pexels.com, Umang Patel

Szerző: Tudósné Ódor Eszter