Hírek, aktualitások

A kérdés elsőre talán banálisnak tűnik, de közelebbről megvizsgálva azt látjuk, hogy a válasz nem is olyan magától értetődő. Ismereteink szerint Magyarország ivóvíz tekintetében szerencsés helyzetben van, hiszen elegendő vízkészlettel rendelkezik, viszont azt, hogy mennyire tiszta víz folyik a csapból érdemes analitikus módszerekkel is megvizsgálni. A látszólag tiszta vízben olyan szabad szemmel nem látható mikroszennyeződések, mikroműanyagok lehetnek, amelyeknek még nem ismerjük pontosan az emberi szervezetre és a környezetre gyakorolt hatását.

Forrás: pexels

A Pannon Egyetemen 2020-ban létrehozott Körforgásos Gazdaság Fenntarthatósági Kompetencia Központjához kapcsolódó Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ kutatói ezzel a kérdéskörrel egy most megjelent könyv formájában is foglalkoznak.

A kiadvány, elsősorban tankönyvként íródott, hiszen a könyv szerzői nemcsak kutatóként, hanem egyetemi oktatóként is tevékenykednek, de nemcsak a szakemberek számára lehet érdekes, hiszen közérthető információkat tartalmaz a mikroműanyagokról, az ivóvíz alapjául szolgáló felszíni vizek beltartalmáról, a fogyasztásával együtt járó egészségügyi kockázatokról és a hatályos törvényi szabályozásról.

A könyvről az egyik szerzővel Gerencsérné Dr. Berta Renátával beszélgettünk.

Mit is iszunk?

Gerencsérné Dr. Berta Renáta, a Pannon Egyetem Nagykanizsa Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központjának főigazgató-helyettese elmondta:

„A könyvben leírt kutatásokban feltérképezésre kerültek azok az analitikai megoldások, amelyek segítségével a mikro- és nanoműanyagok jelenléte kimutatható felszíni vizeinkben. A célunk az volt, hogy olyan hiánypótló anyagot tudjunk a kutatók, az oktatók és a diákok számára készíteni, amely információt nyújt magukról a műanyag szennyezőanyagokról, előfordulásukról, jellemzőikről.”

Forrás: Pannon Egyetem KGFKK

Tudományos összefogás

Többféle területről érkező kutatók, oktatók és doktorandusz hallgatók vettek részt a kiadvány elkészítésében – vegyészek, élelmiszermérnökök, gyógyszerészek, kutatóvegyészek – azért, hogy multidiszciplináris megközelítéssel tudják vizsgálni a problémát. Jelenleg nemzetközi szinten is a legfrissebb és legpontosabb irodalmi adatokat tartalmazza a könyv a mikro- és nanoszennyezők tekintetében.

„A könyv ötlete néhány évvel ezelőtt született meg, látva, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a téma iránt” – tette hozzá a szakember.

A folyamat visszafordíthatatlan, azonban úton van a megoldás

Egyre súlyosabb problémával állunk szemben, mivel a túlzott műanyagfelhasználás a törvényi szabályozás ellenére is fokozódik, a folyamat így már gyakorlatilag visszafordíthatatlan.

„A különböző mikro mennyiségben előforduló szennyezők a környezetben egyre elterjedtebbek és a műanyagok felületén is képesek megtapadni. Ezzel a probléma tovább nő. Nem tudjuk még pontosan, hogy mivel állunk szemben, ezért is fontosak az egyre fejlettebb analitikai módszerek, hiszen így kisebb koncentrációt is képesek vagyunk kimutatni” – mondta Gerencsérné dr. Berta Renáta.

Forrás: Pannon Egyetem KGFKK

A probléma tehát adott, a kérdés pedig az, hogy mit tudunk tenni ellene. A hosszútávú cél olyan költséghatékony, mikroműanyag eltávolítására alkalmas berendezés gyártása, melynek segítségével meg lehet majd tisztítani az ivóvizet a szennyezőktől. A Pannon Egyetem kutatói laboratóriumi körülmények között kísérleteznek ezzel, de talán már nincs messze az az idő, amikor a megfelelő technológiával képesek lesznek az ivóvíz mikroműanyag mentesítésére.  Jelenleg a különböző gyógyszermaradványok, peszticidek, szermaradványok minőségi és mennyiségi kimutatását végzik, a pályázat keretében megvásárolt tömegspektrométerrel csatolt ultranagy hatékonyságú folyadékkromatográf segítségével, amellyel lehetővé vált az alacsony koncentrációban előforduló szennyezőanyagok kimutatása.

Folyadékkromatográf Forrás: Pannon Egyetem KGFKK

A törvényi szabályozás az első lépés

A törvényi szabályozás hathatós segítséget jelentene a mikroszennyezőktől, mikroműanyagoktól mentes ivóvízzel kapcsolatban, azonban egyelőre nem állnak rendelkezésre olyan határértékek, amelyek kötelezővé tennék ezeket a méréseket. Az irány azonban egyértelműen azt mutatja, hogy szükséges feltérképezni a különböző felszíni vizekben előforduló mikroszennyezőket. A rendelkezésre álló adatok birtokában a döntéshozók határétéket szabhatnak a nemkívánatos komponensekre vonatkozóan, mely maga után vonja a hatékony ivóvíz előállító rendszer szükségességét – összegezte az elhangzottakat a Pannon Egyetem oktató-kutatója.

A kiadvány ide kattintva olvasható.

A 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával valósul meg a Pannon Egyetem, a MOL Nyrt., a Hidrofilt Kft., a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. és a Netta-Pannonia Kft. együttműködésében.

Forrás: recity.hu