Hírek, aktualitások

A Pannon Egyetem Fenntartható Megoldások Kutatólaboratóriuma és Anyagmérnöki Intézeti Tanszéke ígéretes kutatásokat és technológiai fejlesztést végzett az útépítési zúzalékkő előállítás során keletkező, eddig környezetterhelést jelentő por és kommunális hulladékműanyagok felhasználásával új, széleskörűen alkalmazható kompozit anyag előállítása érdekében.

Az Euroaszfalt kft., az Aszfalt Hungária Kft. és az ÚTGÉP Szerviz kft. az Egyetem Tudás- és Technológiatranszfer Központjának koordinálásával, valamint az Egyetem Körforgásos Gazdaság Fenntarthatósági Kompetencia Központjának bevonásával együttműködési szerződést kötött az Egyetem szabadalommal védett technológiájának hasznosításával az eljárás nagyipari méretű továbbfejlesztésére, amelynek következtében várhatóan évi többszázezer tonna finom por és ugyanennyi hulladék műanyag újrahasznosítása válik lehetségessé.

A Pannon Egyetem stratégiai célja, amelynek megvalósításához a jelen együttműködés fontos lépés, hogy az Egyetemen folyó kutatások közvetlenül is hasznosuljanak a gazdaságban, valamint hogy az Egyetem a körforgásos gazdaság európai központjává váljon. Az ünnepélyes aláírási ceremóniára kedden került sor a Pannon Egyetemen.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora köszöntőjében elmondta, a Pannon Egyetemen több évtizedes múltra tekint vissza ez a fajta együttműködés az iparvállalatokkal. „A kutatásfejlesztési eredményeink, illetve a cégek felhasználási kapcsolódási lehetőségeire büszkék lehetünk, hiszen a valós problémák megoldására tudjuk fordítani az együttműködéseinket. Az energiaválság sok új kérdést vet fel, emiatt a hulladékfelhasználás, és a jelenlegi útépítés során keletkezett haszontalan anyagokból értékes alapanyagok gyártása a körforgásos gazdaság valós megelevenedése, amennyiben ez a projekt sikeres lesz. Abban bízom, hogy ez ugyanolyan sikertörténet lesz, mint a PE történetében már oly sok” – tette hozzá a rektor.

„Felkértük a Pannon Egyetemet, hogy kutassa ezt a területet, és az eddigi bíztató eredmények  alapján a következő feladat az, hogy az ipari léptékhez a gépesítést meg kell tervezni. A cél az lenne, hogy az aszfaltgyártás során keletkező nagy mennyiségű por felhasználásával drágább technológiával készülő termékek kiváltására alkalmas kész termékeket gyártsunk a folyamat végén. A por mellett a hulladék műanyag felhasználását is korlátozottnak tartom jelenleg. Ezeknek az anyagoknak az építőiparban való újrafelhasználását egy kiemelten fontos feladatnak látom. Ha az első lépcsőkön már túlleszünk, akkor a következő időszakban már csak elszántság kérdése, hogy az építőiparban megjelenhessen az új feldolgozási módszer” – emelte ki Tabáni Tibor ÚTGÉP Szerviz Kft. ügyvezetője.

„Amikor először bemutatták nekem az Egyetem által kifejlesztett terméket, és felkértek, hogy az új eljárással kapcsolatban nyilatkozzak, azt gondoltam, hogy erre szükségünk van. Amennyiben ezt nagyüzemben tudjuk gyártani, az elképesztően hasznos lehet a közeljövőben. Az a cél, hogy az ebből készült értékes termék eljuthasson a felhasználókhoz, a tervek szerint a nem túl távoli jövőben ez bekövetkezhet” – mondta el Nagy László, az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

Bakos Zsolt, az Aszfalt Hungária Alapanyag gyártó- és Építő Kft. ügyvezetője elmondta, aszfaltkeverék előállítójaként elmondhatja, hogy ez a szóban forgó por mennyiség náluk is képződik a gyártás során. „A különböző aszfaltgyártási technikákkal feldolgozzuk ezt magas energiafelhasználással, ennek töredékrészét tudjuk hasznosítani, a maradék része pedig tulajdonképpen ott marad az „udvaron”. A bányába való visszaszállítás hatalmas energiát és költséget emészt el, a különböző típusú kőanyag porának keveredése a természet szempontjából tájidegen és problémát okozhat. Emiatt kifejezetten örülünk annak, hogyha ezt a keletkező porból új anyag készülhet” – tette hozzá.

Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja szerint a világjárvány, gazdasági válság és háborús helyzet a szomszédban mind aktuális probléma. Ám a jelenlegi legfontosabb feladat az energia -és hulladékfelhasználás racionalizálása. „A Föld egy zárt rendszer, az anyag –és energiaforrás véges. Emiatt ezeket az anyagokat körforgásosan kell tudnunk felhasználni. Azt valljuk, hogy a szemét erőforrássá tud alakulni, az intézményünk pedig ennek a szemléletnek a jegyében a körforgásos gazdaság zászlóshajója szeretne lenni. Ehhez a szükséges eszközök rendelkezésre állnak, nagyon jó alapokkal indulunk, hiszen oktatóink és kutatóink kiemelkedő munkát végeznek. Az elmúlt időszakban körülbelül 30 milliárd forintnyi pályázatot nyertünk el ilyen és ehhez hasonló projektek megvalósításához. Ez is olyan innováció lehet, amely aktívan be tud épülni a gazdaságba, hiszen azoknak a fejlesztéseknek van értelme, ami a gyakorlatban is az életünket segítheti” – emelte ki Csillag Zsolt.