Hírek, aktualitások

Világszerte a fogyasztók 29 százaléka hallott már a műanyagmentes júliusról, a mozgalomban megközelítőleg 140 millió ember vett részt 2022-ben, akik kb. 2,6 millió tonnával csökkentették a műanyag hulladékukat éves szinten, ez a mennyiség egyébként jelentős, 13 ezer kékbálna tömegének felel meg. A résztvevők 88 százaléka hozott legalább egy végső elhatározást a műanyagfelhasználási szokásait illetően. 

Tudtad? Egy PET palack lebomlásának várható ideje nagyjából 450-500 év, a világ vízpartjainak top 3 hulladékában a harmadik helyen szerepel, a cigarettacsikkek és ételcsomagolások után. 

A Pannon Egyetem Fenntarthatósági Megoldások Kutatólaboratóriumának kutatói beszéltek a műanyagmentes július kapcsán a műanyagról, a műanyagmentességről az egyetemen zajló kutatásokról. Dr. Varga Csilla tudományos főmunkatárs és dr. Simon-Stőger Lilla tudományos munkatárs válaszoltak kérdéseinkre.

Miért lenne fontos a műanyagmentesség?

V.Cs.: Először is talán fontos lenne azt tisztázni, hogy nem a műanyagmentesség fontos, hanem az, hogy csak ott használjunk műanyagot, ahol az feltétlenül szükséges. Folyamatosan keressünk alternatívákat arra, hogy mely termékek válthatók ki például biolebomló anyagokkal. Nyilván senki nem örülne annak, ha a PVC csatornacsöveket egyszer csak teljesen elfogyasztanák bizonyos baktériumok vagy tegyük fel a napsugárzás hatására lebomlanának a szelektív hulladékgyűjtő konténerek.

S.L.: A műanyag nem rossz vagy jó, csak a megfelelő helyen kell tudni használni, majd a megfelelő helyre gyűjteni, ha már nincs rá szükségünk, illetve tönkrement. Hiányát és kárát szenvednénk annak, ha a műanyagokat teljesen kizárnánk az életünkből. Például gondoljunk csak az egészségügyre; implantátumok, gumikesztyű, fogászati anyagok – ezek mind tartalmaznak műanyagot.

Mennyit segítünk azzal, ha egy hónapig kerüljük a műanyagokat?

S.L.: A köztudatban elterjedt, hogy egy új szokás beépítéséhez megközelítőleg 21 napra van szükségünk. Ehhez a műanyagmentes július kezdeményezés megadhatja a kezdő lökést, ezért tartjuk az ilyen kezdeményezéseket szükségesnek. Ennek a hónapnak a célja alapvetően a szemléletformálás és olyan új szokások, új rutin beépítése az életünkbe, amelyet utána is képesek vagyunk tartani.

V.Cs.: Nem ez az egy hónap váltja meg a világot, hanem a mozgalomba való bekapcsolódás hosszútávú hatása azáltal, hogy a mindennapjainkba beépítjük a környezettudatos és jól átgondolt vásárlást. A tudatos műanyag felhasználás a kulcs szerintem.

Hogyan kerülhetjük a műanyag használatát?

V.Cs.: Ahogy az élet minden területén a műanyaghasználat visszaszorítása területén is érdemes kicsiben elkezdeni a változtatást és változást, így az apránként tud az életünk részévé válni.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy kevesebb műanyagot használjunk?

S.L.: Vásárláshoz vigyünk magunkkal vászontáskát, gyümölcsök és zöldségek vásárlásához használjunk vászon szütyőt. Az elviteles ételtárolók helyett, használjunk saját edényt. Magokat, aszalványokat, fűszereket kimérve is vásárolhatunk egyre több helyen, éljünk ezzel a lehetőséggel. A PET palackok felhasználását csökkenthetjük saját kulacs használatával, fogyasszunk tisztított vizet, illetve amennyiben van lehetőségünk szódagépet használni, finomabbnál finomabb szörpöket is készíthetünk, melyeket aztán a saját palackunkból fogyaszthatunk el. Ha lehet ne használjunk semmilyen szívószálat, de ha mégis, akkor használjunk saját fém szívószálat, amely könnyen, gyorsan tisztítható. 

Ha a műanyagmentes július miatt megszabadulunk a műanyag tárgyainktól, az sem jó megoldás.

V.Cs.: Ne szabaduljunk meg ezektől a műanyagmentes július kedvéért, hanem használjuk minél tovább, így terheljük a legkevésbé a környezetünket.  Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a műanyagon kívüli egyéb csomagolások, például az üveg tömege többszöröse a műanyagénak, amely jelentős szén-dioxid terhelést jelent a környezetre, ha csak a szállítmányozásra gondolunk, de annak előállításához is lényegesen nagyobb energiát használunk fel. 

Milyen ide kapcsolódó kutatásokon dolgoztok?

V.Cs.: Kutatásaink szerves részét az eltérő, főként hulladék műanyagok és gumik társítása, és ahhoz összeférhetőséget javító adalékszerkezetek fejlesztése képezi, melynek célja, hogy értékesebb terméket állítsunk elő, amely stabilabb, jobb mechanikai tulajdonságokkal bír és tartósabb, igazodva a piac igényeihez. Például PET palackok szelektív hulladékgyűjtéséből származó kupakok feldolgozásával is foglalkozunk fröccsöntési technológiával, amely során vegyszeres kanalakat állítunk elő a szivárvány minden színében. 

Részt vettetek az első hazai „Plastic Pirates – Go Europe!” kampányban is, amelyben tizenöt magyarországi folyó és partszakasz mikro- és makroműanyag szennyezettségét kutatták. Mi volt a kampány célja?

S.L.: A kampány célja az volt, hogy az azonos módszertan alapján végzett mintavételezés segítségével összehasonlítható eredményeket kapjunk Európa folyóinak műanyagszennyezettségéről. Napjainkban ugyanis az egyik legnagyobb kihívást a mikroműanyagok jelentik, amely alatt a fél centiméter alatti méretű műanyagokat értjük.Itt megemlíteném egyébként még a „Plasztikra fel!” elnevezésű programsorozatunkat, melynek keretein belül rendszeresen tartunk edukációs rendezvényeket a laboratóriumban, ahol az érdeklődőket a műanyagfeldolgozás, a műanyag vizsgálati berendezések és újrahasznosítás világába kalauzoljuk el egy tematikus program során. A program célja az ismeretterjesztésen és az érdekességek bemutatásán túl, hogy felhívjuk a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára.

Szerző: Tudósné Ódor Eszter