Hírek, aktualitások

A globális problémák megoldását ideális esetben a tudomány segítségével kellene elvégezni az emberiségnek, erre akadt is a múltban néhány példa, de az utóbbi néhány évtizedben erre nem történt megoldás – kezdte előadásában Gelencsér András. A rektor szerint ebben a valóságban kellene a tudomány segítségével a valós problémák okait feltárni és a lehetséges megoldások közül a legalkalmasabbat kiválasztani. Sajnos azonban az emberek többsége és a politika sem szereti a komplex problémákat, nem is nagyon értik azokat, ezért azokat marketing szempontból egyszerű, egybites üzenetekké transzformálják, amelyeket az emberek többsége megért. „Ha ehhez az egybites üzenetekhez gazdasági érdekeket tudnak társítani, akkor máris megszületett egy látszatmegoldás, melynek nem sok köze van a valósághoz. Ezt a teret alternatív valóságnak hívjuk – lánykori nevén illúziók vagy ábrándok- , amelyre az jellemző, hogy a természeti és társadalmi törvények nem érvényesülnek.” – fogalmazott. Hozzátette: a globális éghajlatváltozást tekintjük ma a fenntarthatóság legnagyobb kihívásának, hiszen, ha rákeresünk a fenntarthatóságra, akkor 80 százalékban a klímaváltozás és annak következményei kerülnek elő. A klímaváltozással kapcsolatban az egyszerű marketing üzenet a széndioxid légköri koncentrációja és a globális átlaghőmérséklet növekedése közötti ok-okozati kapcsolat, ami azt jelenti, hogy ha meg akarjuk állítani a hőmérséklet emelkedést, akkor nincs más dolgunk, mint a dekarbonizáció, a széndioxid koncentráció növekedésének megállítása. Az éghajlati rendszer ennél azonban bonyolultabb – mondta. A rektor hozzátette azt is: a globális energiafelhasználás felére (lásd pl. acél-, cement- vagy üveggyártás, teherhajózás) nincs is érdemi karbonmentes alternatíva.

- llúziókat kergetünk - mondta egy friss sajtóhírt kommentálva Áder János. A COP 28 klímacsúcs előkészítését végző elnökség ugyanis arra szólította fel a világ kormányait, hogy 2030-ig háromszorozzák meg megújuló energiatermelési kapacitásaikat annak érdekében, hogy megelőzzék a 1,5 fokot meghaladó globális felmelegedést. Áder János szerint ezt már a nyolc évvel ezelőtti párizsi klímacsúcson is tudták, hogy nem reális. Évről-évre több tízezren gyűlnek össze, hogy ezeket a célokat megfogalmazzák, holott elegendő lenne a kibocsájtás 80 százalékáért felelő G20 országoknak összejönni, majd, mint mondta: „meg kell hallgatni a tudósokat, és utána kell olyan döntéseket hozni, amelyek betarthatók, betartandók és kötelezően érvényesíthetők.”

Az elnök előadásában felhívta a figyelmet a növekvő népesség és urbanizáció okozta fogyasztás növekedésre, a Dobd el! kultúra felelőtlenségére, az élelmiszerpazarlás problematikájára, a divat-és élelmiszeripar vízszennyezésre és a globális széndioxid kibocsájtásra gyakorolt hatására, de beszélt az elektronikai hulladékokról is. Kitért arra is, hogy január elsejétől betétdíjas lesz a PET-palack, valamint az alumínium és üveg italospalack is Magyarországon. A palackokat négyezer automatánál és mechanikus gyűjtőpontokon is be lehet majd váltani 50 forintért.

A Kék Bolygó Alapítvány elnöke méltatta Dr. Gelencsér András Ábrándok bűvöletében – a fenntartható fejlődés korlátai című könyvét is, amely szerinte kijózanító összefüggésekre mutat rá.

A Pannon Egyetem küldetése, hogy a fenntarthatósághoz kötődő, több tudományterületet felölelő, nemzetközileg jegyzett képzési és kutatás-fejlesztési tevékenységei által aktív részese legyen az élhető jövő formálásának. Így az előadások mellett ezúttal is fenntarthatósági kalandtúra, látványos, interaktív játékok, workshopok színesítették a kínálatot, illetve a „Klíma és én” című vándorkiállítás is megtekinthető. De a Green Up programsorozat kapcsán egész novemberben kínál fenntarthatósággal kapcsolatos programokat az egyetem.

Forrás

Fotók: Pesthy Márton