A mérés és a felismerés az első lépés ahhoz, hogy tenni tudjunk a környezetünkért

A körforgásos gazdaságra való átállás megvalósulásához határozott lépésekre van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen fejleszteni mind az infrastruktúrát, mind a tudást. A Pannon Egyetem Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott pályázati projektben létrehozta a Körforgásos Gazdaság Fenntarthatósági Kompetencia Központot, ahol olyan tudásbázis kialakítása zajlik, amely Magyarországot a kutatási, fejlesztési és innovációs területeken az országos és nemzetközi fenntarthatósági térképre is képes feltenni.

A Pannon Egyetem Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott pályázati projektben létrehozta a Körforgásos Gazdaság Fenntarthatósági Kompetencia Központot, ahol olyan tudásbázis kialakítása zajlik, amely Magyarországot a kutatási, fejlesztési és innovációs területeken az országos és nemzetközi fenntarthatósági térképre is képes feltenni.

A Központ kutatási-fejlesztési tevékenysége kulcsfontosságú berendezésekkel bővült az elmúlt időszakban, amelyek által a Pannon Egyetem alkalmas arra, hogy zászlóshajó szerepet vállaljon a körforgásos szemlélet felé való elmozdulásban. A projektben résztvevő kutatási főirányvezetők beszéltek a legfontosabb berendezésekről, azok működéséről. 

Fókuszban a víz

A Pannon Egyetem vízzel kapcsolatos fejlesztései több területre is kiterjednek, ezek sorában talán a legösszetettebb megoldandó feladatokat az olajipari vizek, ezen belül is a downstream technológiából származó hulladékvizek tisztítása, esetleges visszaforgatása, továbbá az upstream technológiából olajkitermelés során keletkezett nagy mennyiségű mellékvíz visszasajtolásra alkalmas kezelése jelenti. „Az olajkitermelés során kulcsfontosságú, hogy gondoljunk a mellékvíz olyan módon történő kezelésére, hogy a visszasajtolás során a környezeti változások okozta kiválásokat elkerüljük, és ehhez elengedhetetlen a technológiai fejlődésünk.” - hangsúlyozta Dr. Galambos Ildikó, a Víztechnológiák kutatási főirány vezetője.

123 Automata membrántesztelő berendezés

Automata membrántesztelő berendezés

Bővül a laborok tudása és kapacitása

Az egyetemi laborok hatékony működéséhez nélkülözhetetlen, hogy az analitikai és technológiai eszközpark bővülésével fejlődjön a Kompetenciaközpont. Dr. Galambos Ildikó elmondta: „Az egyes technológiai folyamatok háttértámogatásához nélkülözhetetlen a precíz analitika. Ha a mérések pontosak, a körforgásos szemléletnek megfelelő technológiai megoldásra is hatékonyabban tudunk törekedni.” Az analitikában ilyen segítséget jelent például az az UPLC MS/MS készülék, amely egészen kis koncentrációban is képes meghatározni a vízben (pl. folyókban, tavakban, vagy ipari hulladékvizekben) található különféle mikroszennyezőket, pl. peszticideket, gyógyszermaradványokat. Korábban a milligramm/liter kimutatás volt lehetséges, most már a néhány nanogramm/liter koncentrációt is mérni tudja a labor. „A mérés az első lépés ahhoz, hogy szembesüljünk a vízszennyezés problémakör nagyságával és az ökológiára gyakorolt hatásával, ezáltal válik becsülhetővé, hogy mi kerülhet az élőlények szervezetébe. A pontos analitika támogatásával megvalósulhatnak a technológiai fejlesztések, melyek segítségével az elfolyó hulladékvizek visszaforgatása , ezáltal a környezetterhelés csökkentése lehetővé válik” - tette hozzá Dr. Galambos Ildikó.

Nem a válogatás, hanem a felismerés a kulcs

A Pannon Egyetem optikai hulladékválogató berendezését 2019-ben adták át, amely azóta is Magyarország egyetlen nyitott spektrumkönyvtárral rendelkező eszköze. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a berendezés optikai paramétereit tág határok közt tudják változtatni ezáltal megnövelve a válogatás hatásfokát.

KEHOP 35 Dr. Kurdi Róbert

Dr. Kurdi Róbert. Forrás: Pannon Egyetem, KGFKK

Dr. Kurdi Róbert, a Hulladékgazdálkodás kutatási főirány vezetője elmondta: „Ez a berendezésünk a különböző típusú műanyagokat fajtánként tudja szétválogatni, lehetőség van új típusú, összetételű anyagok a berendezés adatbázisába történő felvitelére a későbbiekben pedig ezek azonosítására. Nem a leválogatásban van a kulcs tehát, hanem a felismerésben.”

A lakosság edukációjával sok műanyagnak adhatunk új életet

A hulladékok leválogatása természetesen nem a berendezés működtetésével kezdődik, hanem a lakosság tudatos hulladékgyűjtésével. „Településenként eltérő, hogy hol, mennyire működik megfelelően a szelektív hulladékgyűjtés. Veszprémben és környékén általánosságban elmondható, hogy hozzávetőlegesen a sárga, azaz műanyaggyűjtő szelektív edényzetbe helyezett hulladék közel 30 százaléka ténylegesen nem odavaló. Ez az arány szemléletformálással hatékonyan javítható.” - tette hozzá Dr. Kurdi Róbert. A műanyaghulladékok a leválogatást követően az újrahasznosítás fázisába lépnek, ahol szintén újabb berendezésekkel, reaktorokkal történik a fizikai vagy a kémiai hasznosítás.

A műanyaghulladékból granulátum

A pontos leválogatás csak az első lépés ahhoz, hogy a műanyaghulladékok új életet kaphassanak. „Az egyetem ikercsigás extruderrel dolgozza fel a leválogatott hulladékot, melyből regranulátumokat képzünk, ezekből pedig újra műanyag termékeket lehet előállítani.” – mondta el Dr. Miskolczi Norbert a megújuló energiák kutatási főirány vezetője. A mechanikai és kémiai feldolgozásnál a korábban már meglévő berendezéseit használja az egyetem, mint például az említett ikercsigás extruder és a csőreaktor. A feldolgozás fázisát segítő berendezések sora is hamarosan bővülni fog a Pannon Egyetemen.

IMG 9293

Hulladékválogató. Forrás: Pannon Egyetem, KGFKK

Eddig közel kétmilliárd forint összegben bővült az Egyetem kutatási infrastruktúrája, valamint további egymilliárd forint értékben zajlik víztisztító és hulladékhasznosító pilot berendezések fejlesztése a pályázati  projekt keretében.

A 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával valósul meg a Pannon Egyetem, a MOL Nyrt., a Hidrofilt Kft., a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. és a Netta-Pannonia Kft. együttműködésében.

A cikk forrása: https://gyartastrend.hu/cikk/a-meres-es-a-felismeres-az-elso-lepes-ahhoz-hogy-tenni-tudjunk-a-kornyezetunkert